A tanúsított szervezetek feladata, hogy megvizsgálják, az éghajlatváltozás -mint külső környezeti tényező- hatással van-e a működésükre, ill. az érdekelt felek között felmerül-e követelmény a klímaváltozással kapcsolatban. Amennyiben emiatt a kockázatértékelés is módosítandó, akkor ezt is végezzék el. Mindezekről dokumentált információ, feljegyzés (a saját rendszerüknek megfelelően) álljon rendelkezésre.

Az ISO/IEC Direktíva Annex SL Appendix 2:2024 (ez az ISO 9001, ISO 14001, ISO 45001, stb. szabványok keretrendszere) 2024.február 6-án módosításra került. Ennek következtében az ISO 9001, 14001, 27001 és 45001 szabványok 4.1. és 4.2. pontjai kiegészítésre kerültek a klímaváltozással kapcsolatos követelménnyel, illetve megjegyzéssel.

A fenti szabványok angol nyelven már módosításra kerültek, és érvénybe is léptek, ugyanakkor a szabványverzió (pl. ISO 9001:2015) nem változott.

Az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdések egyike azon számos kérdésnek, amelyeket a szervezeteknek figyelembe kell venniük belső és külső környezetük elemzése, valamint ügyfeleik és más érdekelt felek igényeinek meghatározása során.

A változások az alábbi két szabványszakaszba kerültek beépítésre:

4.1. A szervezet és környezetének megértése: a szervezetnek meg kell határoznia, hogy az éghajlatváltozás releváns kérdés-e számára.

Ez magában foglalhatja az alábbiakat:

• a jogszabályi vagy szabályozási követelmények változásai, például bizonyos anyagok használatának korlátozása, a termékek körforgása, a termék életciklusa, a termék eredete;
• bioalapú, megújuló anyagok használata;
• a termékekre és szolgáltatásokra vagy az irányítási rendszerfolyamatokra gyakorolt potenciális hatások az irányítási rendszer más szakterületein meghatározott változások által, pl. az energiafogyasztás csökkentésének, a hulladékcsökkentésnek, az anyagok újrafelhasználásának vagy újrahasznosításának szükségessége;
• a termékek élettartamának meghosszabbítása, a szállítást követő szolgáltatások és segítségnyújtás;
• a karbonsemleges termékekre és szolgáltatásokra való áttérés követelményei;
• a folyamatokat és az infrastruktúrát érintő tényezők az energiagazdaságosság és egyéb megfontolások miatt;
• a szervezet sebezhetősége a termékei és szolgáltatásai szállítása során a viharok, vízfolyások, tüzek, aszályok gyakoribbá válása miatt, ami hiányt jelenthet a kínálatban, vagy nehézségeket az elosztásban;
• az ellátási lánc általános ismereteivel és ellenőrzésével kapcsolatos aggályok az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdésekben;
• a termékek és szolgáltatások fenntarthatóságával, valamint a kapcsolódó információkkal kapcsolatos piaci trendek;
• versenytársak termékei és szolgáltatásai, amelyek potenciálisan jobb teljesítményt nyújtanak az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdésekben.

4.2. Az érdekelt felek szükségleteinek és elvárásainak megértése: az érdekelt feleknek lehetnek az éghajlatváltozással kapcsolatos követelményei.

Az ezzel kapcsolatos kérdések az alábbiak lehetnek:

• a termékre vagy nyújtott szolgáltatásra vonatkozó jogszabályi és szabályozási, környezetvédelmi vagy éghajlatváltozási követelmények, valamint azok, amelyek befolyásolják a szervezet azon képességét, hogy az adott terméket vagy szolgáltatást nyújtsa;
• vevői követelmények az éghajlatváltozásra, a termékek zéró kibocsátására vagy szén-dioxid-semlegességére vonatkozóan;
• az anyavállalati politikák és stratégiák;
• az éghajlatváltozással kapcsolatos szempontokra vonatkozó termékinformációval kapcsolatos követelmények (eredet fenntarthatósága, újrafelhasználás, újrahasznosíthatóság, élettartam végi felhasználás, „zöldmosáscímkézés” stb.);
• az éghajlatváltozással kapcsolatos ágazati kódexek és normatívák változásai;
• közösségi csoportokkal vagy nem kormányzati szervezetekkel kötött környezetvédelmi megállapodások;
• engedélyek, licencek vagy a környezetvédelmi engedélyezés egyéb formái;
• éghajlatváltozással kapcsolatos követelmények az olyan folyamatokra, mint a csomagolás, gyártás, szervizelés, logisztika stb.

Összegzésként: a 4.1. és 4.2. szakasz általános követelményei változatlanok maradtak, mivel ezek a pontok már tartalmazzák, hogy a szervezetnek figyelembe kell vennie azokat a belső és külső tényezőket, amelyek hatással lehetnek az irányítási rendszer eredményességére.

Ezek az új kiegészítések azt hivatottak biztosítani, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdéseket a szervezet monitorozza, illetve irányítási rendszerének kialakítása és végrehajtása során a figyelembe veendő külső tényezők egyikeként kiemelt figyelmet szenteljen neki.

Fontos hangsúlyozni, hogy a módosítások célja annak kezelése, hogy az éghajlatváltozás hogyan befolyásolhatja az irányítási rendszerek tervezett eredményeinek elérését, és nem az, hogy a tanúsított szervezetek mit tehetnek (az irányítási rendszereiken keresztül) az éghajlatváltozás mérséklése érdekében (bár ez a kockázatok/lehetőségek kezelése során lehet egy mellékhatás vagy közvetett eredmény).

A tanúsított szervezetek feladata, hogy megvizsgálják, az éghajlatváltozás -mint külső környezeti tényező- hatással van-e a működésükre, ill. az érdekelt felek között felmerül-e követelmény a klímaváltozással kapcsolatban. Amennyiben emiatt a kockázatértékelés is módosítandó, akkor ezt is végezzék el. Mindezekről dokumentált információ, feljegyzés (a saját rendszerüknek megfelelően) álljon rendelkezésre.

Az auditorok feladata a soron következő auditokon az, hogy értékeljék, hogy a szervezet meghatározta-e, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdések relevánsak-e vagy sem a saját irányítási rendszerével kapcsolatban, és ha igen, akkor hogyan kezeli azt az irányítási rendszerén belül.

Forrás: részben Magyar Szabványügyi Testület