ISO 26 000: 2010 az új nemzetközi társadalmi felelősségvállalási szabvány.

Közel 100 ország és 40 nemzetközi szervezet áll annak a nemzetközi szabványnak a fejlesztése mögött, melyet a közös társadalmi felelősségvállalás érdekében fejlesztettek ki.

A vállalati felelősség (Corporate Responsibility) létjogosultságát és időszerűségét ma már kevesen kérdőjelezik meg, azonban a megvalósításában már hatalmas különbségek látszanak. Mind az Európai Unió mind az Egyesült Államok által is nagy erőkkel propagált érvelést hallva, a XXI. század felvilágosult vállalata számára megkérdőjelezhetetlenül környezettudatosan és a társadalmat is segítve kell működnie, másképpen nem lehetséges a piaci versenyképessége és a „fenntartható gazdasági fejlődésben” betöltött szerepe.

Míg korábban tolongásról nemigen beszélhettünk, ma már gomba módra szaporodnak e „jelenséghez” kapcsolódó szabványok és az egyre színesebb, valamint változatosabb eszközök. A vállalatok társadalmi felelőssége varázsszó lett, főleg a nagyvállalati körökben. Amikor újabb és újabb divatos menedzsment eszközök, rendszerek jelennek meg szinte a semmiből, számos kérdés merül fel: Vajon, ez ismét csak egy jó üzlet, egy divathullám vagy egy új ipari forradalommal állunk szemben?

Valóban mérhető a társadalmi felelősségvállalás?

A vállalati társadalmi felelősségvállalás (Corporate Social Responsibility – CSR) tehát egy önkéntes elköteleződés (beleértve a környezetvédelmet, gazdasági mutatókat, szponzorációt, távolabbról a minőségbiztosítást, munkaegészség- biztonságot) az etikus üzleti magatartáson és gyakorlaton keresztül, a közjó fejlesztése mellett, a cég erőforrásainak bevonásával. Ha a szervezetek olyan társadalom- és környezettudatos módon törekszenek a sikerre, hogy nem élik fel a jövő forrásait, a szociális, a környezeti és az üzleti szempontokat egymástól elválaszthatatlannak tekinti, és ezen elvek mentén formálják kapcsolataikat a tevékenységük által érintett csoportokkal (vásárlók, alkalmazottak, beszállítók – stakeholderek), akkor már bátran állíthatjuk, nyertünk.

Az információk valósághűsége természetesen elengedhetetlen a társadalmi felelősségvállalás értékeléséhez. A társadalmi felelősség mérésére szolgáló eszközöknek és mérőszámoknak, koherensnek, relevánsnak és megbízhatónak kell lenniük. Ennek megfelelően kell a kialakított mérési rendszernek egységesnek, általánosnak lennie, ugyanakkor figyelembe vennie az iparági, a helyi és a méretből eredő sajátosságokat egyaránt. Ezeknek az alapelveknek a betartásával az indikátorok lehetővé teszik az összehasonlítást mind térben mind pedig időben: így fel lehet írni egy jelenség trendjét, valamint össze lehet hasonlítani a különböző országok és régiók eredményeit.

„ISO 26 000: 2010 Útmutató a társadalmi felelősségről”

Az ISO 26000:2010 célja, viszonylag alacsony médiafigyelem mellett, mégis több mint 90 ország és 40 nemzetközi vagy regionális szervezet legszélesebb köréből érkező szakértőinek bevonásával született meg, hogy az első olyan globális szabvány legyen, mely minden szervezet számára útmutatóul szolgál a társadalmi felelősségvállalás területén.

A 118 oldalas dokumentum egyszerűen érthető és használható útmutató a nem szakértők számára is, hiszen nem feladata, hogy egy specifikáció legyen a harmadik fél által történő minősítéshez. A szabvány nem helyettesíteni kívánja a jelenleg is létező kormányokon átívelő egyezményeket, hanem azokon túlmutató, hozzáadott értéket képviselő „kézikönyv” szerepét kívánja betölteni egy a társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó egységes értelmezés megadásával. Minden típusú, méretükre vagy elhelyezkedésükre való tekintet nélkül, gazdasági vagy civil szervezet, intézmény, vállalat számára támogást nyújt abban, hogy megfeleljenek a jogszabályoknak, el- és fel is ismerjék, hogy a jogszabálynak való megfelelés minden szervezet alapvető kötelessége, valamint elengedhetetlen része a társadalmi felelősségvállalásuknak.

Összefoglalva bátran leszögezhetjük, hogy az ISO 26000:2010 szabvány gyakorlati útmutatóként nem kevesebbre, mint a következőre vállalkozott:

hozzájárul a vállalat hosszú távú fenntarthatóságához
növeli a vállalat megbecsültségét, segíti a külső és belső bizalom kialakítását
fokozza a munkatársak elkötelezettségét és innovációs teljesítményét
csökkenti a kockázatokat
lehetőséget ad a pozitív megkülönböztetésre
segítségével új kapcsolatok, együttműködések építhetők ki az érintettekkel összhangban áll a meglevő dokumentációval, nemzetközi szerződésekkel és megállapodásokkal, valamint a vonatkozó ISO szabványokkal.